Módosította: 12/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelet
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi, Költségvetési és Közbeszerzési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésére (továbbiakban: Közgyűlés) és szerveire, a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által irányított és fenntartott költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények), az Önkormányzatnál előirányzott központi kezelésű feladatokra.
(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá mindazon magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek e költségvetésben szereplő előirányzatokból részesülnek.
2. § * Az Önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak főösszege, valamint azok egyenlege, az e rendelet mellékleteiben részletezett és az 1. mellékletben összefoglalt bevételi források és kiadási jogcímek figyelembevételével az alábbiak szerint kerül megállapításra:
a) 23 761 262 076 Ft működési bevétel,
b) 989 647 454 Ft belső finanszírozási működési bevétel,
c) 24 713 484 160 Ft működési kiadás,
d) 0 Ft működési forráshiány,
e) 3 419 153 194 Ft felhalmozási bevétel,
f) 5 071 007 350 Ft belső finanszírozási felhalmozási bevétel,
g) 8 527 585 914 Ft felhalmozási kiadás,
h) 0 Ft felhalmozási forráshiány.
3. § (1) A 2. §-ban megjelölt tárgyévi működési és felhalmozási kiadások pénzügyi fedezete a tárgyévi bevételekből, valamint az előző évek pénzmaradványából származó belső finanszírozású működési és felhalmozási forrásokból biztosított.
(2) Az egyensúly megőrzése érdekében év közben az egyéb, bevételt növelő, illetve kiadást csökkentő intézkedéseket Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 144/2011. (V.26.) sz. közgyűlési határozattal elfogadott Adósságkezelési Komplex Programjában foglaltaknak megfelelően kell megtenni.
(3) Az igénybevételre tervezett éven belüli külső forrás törlesztő részleteit és kamatait, a vonatkozó szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeket a tárgyévi költségvetésbe be kell tervezni és jóvá kell hagyni. Az Önkormányzat által vállalt készfizető kezességből adódó éves fizetési kötelezettségre is ugyanezek a szabályok vonatkoznak.
(4) A tervezett működési bevételek teljesítése és a kiadási szükségletek évközi eltérésének kiegyenlítését biztosító likvid-hitelkeret felső határa 2 000 000 ezer Ft, amely hitel igénybevétele a mindenkori pénzügyi szükségletekhez igazodóan történhet.
(5) A 11. mellékletben szereplő áfa levonási joggal érintett fejlesztések esetén a költségvetési egyensúly és likviditás, valamint a fejlesztések tervezett megvalósításának biztosítása érdekében az áfa bevételek beszedése és az áfa kiadások teljesítése közötti időbeni eltérés kiegyenlítését biztosító évközi áfa finanszírozást szolgáló, likvid hitel igénybevételére külön közgyűlési döntést követően, az abban foglalt keretösszeg erejéig kerülhet sor, azzal, hogy a hitel igénybevétele a mindenkori pénzügyi szükségletekhez igazodóan történhet.
(6) A működési feladatok hatékonyabb ellátása, az adósságszolgálati kiadások optimalizálása, valamint a pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) előkészíti az állami költségvetéshez benyújtható, a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokra és egyéb forrásokra, állami támogatásokra vonatkozó pályázatokat.
4. § (1) A bevételi főösszeg, és az azzal azonos mértékű kiadási előirányzat az 1., 4., 5., 6., 7., 8., 12., 13., és 14. mellékletekben részletezett módon kerül megállapításra.
(2) * Kiemelt kiadási előirányzatok:
a) Személyi juttatások 6 219 273 039 Ft,
b) Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 832 405 121 Ft,
c) Dologi kiadások 8 602 701 971 Ft,
d) Ellátottak pénzbeli juttatásai 86 525 000 Ft,
e) Egyéb működési célú kiadások 8 262 962 592 Ft,
f) Felhalmozási kiadások 6 721 820 641 Ft, melyből
fa) Beruházási kiadások 4 985 269 057 Ft,
fb) Felújítási kiadások 1 013 598 336 Ft,
fc) Egyéb felhalmozási kiadások 722 953 248 Ft,
g) Finanszírozási kiadások 2 515 381 710 Ft.
(3) * Az intézmények 2024. évi létszámkerete 2024. január 1-től 974,37 álláshely a 4. mellékletben foglalt részletezés szerint.
(4) A Polgármesteri Hivatal igazgatási létszámkerete 200 fő.
(5) A Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában
a) az illetményalap – Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 62. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az Önkormányzat saját forrásai terhére 45 000 Ft,
b) az illetménykiegészítés
ba) az érettségi végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 10%-a,
bb) a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 30%-a.
(6) A Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) és Szolnok Megyei Jogú Város alpolgármestereinek (a továbbiakban: alpolgármester) személyi juttatásai a 7. melléklet XI. táblázati sor alatt kerültek megtervezésre. A 7. melléklet XI. 11.1. táblázati sor szerint az önkormányzati igazgatásban engedélyezett létszámkeret 11 főben kerül meghatározásra.
(7) A több éves kihatással járó kötelezettségek előirányzatait éves bontásban a 9., 10. és 11. melléklet tartalmazza, azzal, hogy a későbbi évek előirányzatai a tárgyévi költségvetés elfogadásakor kerülnek megállapításra.
(8) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésében előírt követelmények, valamint az Áht. 24. § (4) bekezdésben foglalt tájékoztató mérlegek és kimutatások tartalma az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. mellékletekben foglalt tartalommal kerül megállapításra.
5. § (1) A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 38. §-a alapján az önkormányzati működésre és az ágazati feladatok ellátására nyújtott támogatásokat az 1. melléklet tartalmazza, a támogatások jogcímeit és összegét az 5. melléklet részletezi.
(2) Az állam által nyújtott általános célú és kötött felhasználású működési támogatások a 13. melléklet szerint az intézmények és az Önkormányzat költségvetésében maradéktalanul megtervezésre kerültek.
(3) Az egészségügyi alapellátást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közvetlenül finanszírozza. Az e célra tervezett kötött felhasználású előirányzat 297 634 800 Ft, mely Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága költségvetésében maradéktalanul megtervezésre került.
(4) A Polgármesteri Hivatal nevében végzett tevékenységek bevételi és kiadási előirányzatai az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kerültek megtervezésre.
6. § (1) Az Önkormányzat egyes feladatainak ellátásához a felhasználásra vonatkozóan célokhoz és feltételekhez kötött, valamint általános jellegű, 7. melléklet XIII. Tartalékok táblázati soron 231 000 000 Ft előirányzat kerül megállapításra.
(2) A tartalékokkal (7. melléklet 13.1–13.2 táblázati sorok) való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát a Polgármester gyakorolja. A Polgármester a céltartalékon jóváhagyott előirányzatokat jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatokra, vagy az intézmények részére.
(3) A céltartalékok előirányzatai nem léphetők túl, a céltartalékon képződő maradvány a költségvetés általános tartalékát növeli.
(4) A működés – üzemeltetés – fenntartás feladataira a 7. melléklet XIII.13.1 táblázati sor szerinti részletezettséggel együttesen 171 000 000 Ft „Működési költségvetés céltartaléka” előirányzat kerül megállapításra.
(5) A működési költségvetés céltartalékán belül „Intézményi feladatok céltartaléka” előirányzat kerül megállapításra 149 000 000 Ft összegben.
(6) Az Intézményi feladatok céltartaléka előirányzaton belül Üres álláshelyek tartaléka előirányzat kerül megállapításra 18 000 000 Ft összegben, valamint a Rehabilitációs hozzájárulás tartaléka jogcímen elkülönített 61 000 000 Ft előirányzat felhasználására az intézmények által dokumentált, tényleges kifizetéseknek megfelelően, külön igénylés alapján negyedévenként kerül sor.
(7) Az Intézményi feladatok céltartaléka előirányzaton belül 15 000 000 Ft előirányzat a Közgyűlés valamint a Polgármesteri Hivatal informatikai infrastruktúrájának biztosítására szolgál.
(8) Az intézményi feladatok céltartaléka előirányzaton belül 20 000 000 Ft kerül elkülönítésre a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európa Parlamenti képviselők választásával összefüggésben felmerülő kiadások fedezetéül.
(9) A Működési költségvetés céltartaléka előirányzaton belül a szünidei étkezés feladatainak biztosítására 10 000 000 Ft kerül megállapításra. Az Intézményi feladatok céltartaléka előirányzaton belül a „Gyermekétkeztetési rezsi- és nyersanyagár változása miatti tartalék” jogcímen elkülönített 25 000 000 Ft felhasználásáról az élelmezési rezsi és nyersanyagár változásáról szóló külön Közgyűlési döntés alapján lehet intézkedni.
7. § Általános tartalék előirányzat kerül megállapításra 60 000 000 Ft összegben, mely előirányzat az évközi elmaradt bevételek pótlását, az év közben felmerülő többletkiadások forrásigényét biztosítja.
8. § A 3. alcímben nevesített tartalékok év közbeni módosításokkal megállapított összegét a 7. melléklet XIII. Tartalékok táblázati sor határozza meg.
9. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint az Önkormányzat biztosítja a Szolnok Városi Óvodák és a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága intézményekben, továbbá a közigazgatási területén a tankerületi központ, és a szakképzési centrum által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményekben és az Önkormányzat közigazgatási területén a köznevelési fenntartó által üzemeltetett kollégiumban elhelyezett gyermekek részére – az érintett nevelési-oktatási intézmények által közölt adatok alapján – az intézményi gyermekétkeztetést.
(2) Az Önkormányzat a gyermekek és tanulók részére nyújtott élelmezési szolgáltatást Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága, a Szolnok Városi Óvodák, a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye, valamint az önkormányzat kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága, a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. útján biztosítja.
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-ban meghatározottak részére az Önkormányzat – figyelemmel a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakra – Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága útján biztosítja a szünidei gyermekétkeztetést.
10. § (1) A Közgyűlés bizottságai feladatkörébe utalt előirányzat-felhasználásra vonatkozó döntési jogkör gyakorlásához 35 717 696 Ft előirányzatot állapít meg a Közgyűlés az alábbiak szerint:
a) a Sport, Turisztikai és Civil kapcsolatok Bizottság a 7. melléklet IV. 4.2.4. táblázati soron tervezett Sport célú támogatás előirányzatból 26 550 000 Ft, a 7. melléklet IV. 4.4.5. táblázati soron tervezett Civil szervezetek pályázati úton történő támogatása előirányzatból 2 087 500 Ft, együttesen 28 637 500 Ft előirányzat felhasználásában illetékes.
b) az Egészségügyi, Szociális és Környezetvédelmi Bizottság a 7. melléklet IV. 4.4.4. táblázati soron tervezett Civil és kábítószerügyi feladatok előirányzatból „Idősügyi szervezetek pályázati úton történő támogatása” feladatra 1 937 200 Ft és a 7. melléklet VI. 6.1 „Környezetvédelmi Alap” előirányzat teljes összege, együttesen 7 080 196 Ft felhasználásában illetékes.
(2) Amennyiben a bizottság előirányzat-felhasználási döntése alapítvány támogatását eredményezi, úgy a bizottsági döntés előirányzat-felhasználásra vonatkozó előterjesztésnek minősül, melynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.
(3) Amennyiben az Önkormányzat a költségvetéséből támogatást biztosít
a) 200 ezer Ft, vagy az alatti mértékben,
b) 200 ezer Ft felett
ba) önkormányzati, vagy állami tulajdonú vagy fenntartású szervezeteknek, vagy
bb) önkormányzati, vagy állami feladat ellátásához, vagy
c) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata díjairól szóló 15/2010. (IV.30.) önkormányzati rendelet szerint a díjakhoz kapcsolódó pénzjutalmak támogatási szerződéssel történő átadása kapcsán,
az Önkormányzat által nyújtott támogatást biztosító szerződés megkötésének feltétele a támogatott 30 napnál nem régebbi írásos nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nincs adó (beleértve a helyi adót is), vám és társadalombiztosítási tartozása.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túli Önkormányzat által nyújtott támogatást biztosító szerződés megkötésének feltétele a támogatott által becsatolt 30 napnál nem régebbi igazolás arról, hogy nincs adó (beleértve a helyi adót is), vám és társadalombiztosítási tartozása.
11. § (1) A 4. mellékletben nevesített intézmények előirányzat-felhasználási jogkörrel a személyi juttatások és az ahhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzat vonatkozásában minden esetben, az egyéb előirányzataik vonatkozásában jogszabály vagy az irányító szerv döntései alapján rendelkeznek.
(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmények előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek a 4. mellékletben számukra meghatározott előirányzatok felett.
(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező Szolnok Városi Óvodák az előirányzatai feletti előirányzat-felhasználási jogkörét a gazdálkodási tevékenységét ellátó Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálatával kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja.
(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező Damjanich János Múzeum, Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus, és Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény az előirányzatai feletti előirányzat-felhasználási jogkörét a gazdálkodási tevékenységét ellátó Szolnoki Kulturális Ellátó Szervezettel kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja.
(5) Az intézmények a 4. mellékletben foglalt részletezettséggel megállapított önkormányzati támogatást csak közfeladataik ellátására használhatják fel.
(6) Az intézmények előirányzat-módosítási hatáskörükben – az Önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett – bevételi és kiadási előirányzatuk főösszegét és a megfelelő részelőirányzatokat a tervezett bevételi főösszeget meghaladó, ténylegesen teljesített bevételükből a ténylegesen teljesített bevétel mértékének megfelelő értékhatárhoz kötötten megemelhetik az alábbiak szerint:
a) a bevétel megszerzéséhez szükséges közvetlen költségek fedezetének biztosítása mellett emelhetők a működési kiadások;
b) az átvett pénzeszközök, valamint a támogatások és a támogatásértékű bevételek esetében a megkötött megállapodás szerinti mértékben és kiadási jogcím szerint emelhető a bevétel és a kiadás egyaránt.
(7) Az intézmények a többletbevételük terhére vállalt, felhalmozási jellegű kiadási előirányzataikat csak a Közgyűlés jóváhagyását követően emelhetik fel.
(8) Az intézmények vezetői munkáltatói és bérgazdálkodói jogkörük gyakorlása során nem vállalhatnak olyan tartós kötelezettséget, amely többlet önkormányzati támogatást eredményez 2025. évre, vagy az azt követő évekre.
(9) A személyi juttatások kiemelt előirányzat terhére vállalt kötelezettségek esetében akkor is szükséges pénzügyi ellenjegyzés a fedezet rendelkezésre állásáról, ha a számfejtés és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok a kincstár által működtetett központosított illetmény számfejtési rendszeren keresztül történik.
(10) Az intézmények a személyi juttatások és járulékai 1%-ának mértékéig megtakarítás képzésére kötelezettek, melyre kötelezettség nem vállalható. Az intézmények a személyi juttatások és járulékai felhasználásáról havonta – a tárgyhót követő hónap 15-ig – kötelesek a Magyar Államkincstár által megküldött – a havi intézményi bérfelhasználást tartalmazó – finanszírozási listát a Polgármesteri Hivatal részére továbbítani.
(11) Az intézményeknek, valamint a Szolnoki Városüzemeltetési Kft.-nek az ellátottak részére nyújtott élelmezési szolgáltatáshoz – az intézmények által tervezett élelmezési napok szerint – az Önkormányzat támogatást nyújt.
(12) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmények – a kijelölt intézményekkel kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltakra is figyelemmel – kötelesek a gazdálkodás vitelét, valamint számviteli rendjét meghatározó szabályzataikat a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani.
(13) Feladat elmaradásából származó – személyi és dologi – megtakarítások felhasználására – a (10) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – csak a Közgyűlés döntésének megfelelően kerülhet sor.
(14) Az e rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatokat az intézmények kötelesek betartani, illetve betartatni. Az előirányzat túllépés megakadályozása az intézményvezetők kiemelt feladata és felelőssége.
(15) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt bevételi előirányzatból az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság köteles havonta a főszámfejtés során számfejtésre kerülő személyi juttatásoknak és az ezen juttatások járulékainak megfelelő összeget az Önkormányzat bankszámlájára megtéríteni.
(16) A 4. mellékletben foglalt önkormányzati támogatás összege tartalmazza a 682/2021. (XII. 6.) Korm. rendeletben foglalt kulturális ágazatot érintő bérfejlesztés fedezetét a Damjanich János Múzeum, a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus, és a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény esetében.
12. § A nemzetiségi önkormányzatok támogatása tartalmazza a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében foglalt feladatellátáshoz kapcsolódó költségek fedezetét.
13. § (1) Az Önkormányzat számára év közben meghatározott célra támogatásként, támogatásértékű bevételként vagy átvett pénzeszközként érkezett bevételek a bevételi és kiadási előirányzatokat azonos összeggel módosítják. Az ily módon biztosított források felhasználásáról, az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításainak jóváhagyásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az emiatt szükségessé váló költségvetési rendelet módosításáról a Közgyűlés szükség szerint, de legalább negyedévente dönt.
(2) A Közgyűlés és szervei az államháztartáson kívüli források átvételéről és átadásáról a 25/2013. (VI.28.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint döntenek.
(3) Amennyiben év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, vagy szükségessé válik, hogy az Önkormányzat lemondás alapján előirányzatot csökkentsen, az ezekkel kapcsolatos előirányzat módosításokról a Polgármester döntést hozhat.
(4) Az Áht. 34. § (2) bekezdésében és az Ávr. 43/A. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Polgármester a 7. mellékletben szereplő előirányzatok tekintetében jogosult a kiadási előirányzatok módosítására, az ott szereplő kiemelt előirányzatok és rovatok közötti átcsoportosításra, továbbá az 1., 5. és 6. mellékletekben szereplő bevételi előirányzatok módosítására.
(5) A 6. melléklet 1.3.1 táblázati sorában szereplő bevételi előirányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 18. §-ban foglaltaknak megfelelően a víziközmű-fejlesztés finanszírozását szolgálta.
14. § (1) A 7. melléklet VIII. táblázati sora alatt nevesített fejlesztési feladatok előirányzatai tartalmazzák a projektek előkészítési, kivitelezési, lebonyolítási munkálataira szükséges kiadások fedezetét. A tervezett feladatok megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat ennek figyelembevételével kell megtenni.
(2) A 7. melléklet VIII. 8.17. „Projekt feladatok ellátása” táblázati során nevesített 330 572 264 Ft összegű előirányzat tartalmazza az előző évről áthúzódó tervezési, valamint projekt lebonyolítási feladatok kiadásainak elszámolását, valamint az indításra tervezett beruházások koncepciói és engedélyes tervei elkészítésére, a fejlesztések előkészítésére, megvalósítására szolgáló forrásokat. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásakor figyelemmel kell lenni a megjelent pályázati felhívásokra. A tervezett feladatok megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat ennek figyelembevételével kell megtenni.
(3) A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében az indításra tervezett beruházások előkészítésére megelőlegezett forrásokat a projektek elszámolható költségelemeinek részévé kell tenni, amennyiben arra az érintett pályázati felhívás lehetőséget nyújt.
(4) Áfa levonási joggal érintett fejlesztés esetén a költségvetési egyensúly és likviditás biztosítása és az áfa 2024. éven belüli visszaigénylése érdekében
a) legkésőbb 2024. szeptember 30-i teljesítési dátummal kiállított és benyújtott számlát lehet befogadni, ha
aa) a fizetés tárgyévben esedékes, vagy
ab) a beszerzés fordított adózás hatálya alá esik, és
b) az áfa levonását megalapozó bevételszerző tevékenységre irányuló szerződést legkésőbb a kiviteli szerződés megkötéséig meg kell kötni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat a vonatkozó közbeszerzési eljárások ajánlati dokumentációjába is bele kell foglalni.
(6) Egyes fejlesztések tervezett megvalósítása érdekében a (4) bekezdésben foglaltaktól legfeljebb 200 millió Ft összegű áfa visszaigénylés erejéig, a költségvetési egyensúly és likviditás biztosítása mellett – a 3. § (5) bekezdésben foglaltak mellett – a Polgármester jogosult eltérni.
(7) A fejlesztési feladatok részbeni fedezetét biztosító átvett pénzeszközök, valamint számításba vett egyéb, nem önkormányzati források teljesítésének elmaradása, az üzemeltetési, fenntartási feladatok pénzügyi forrásának hiánya esetén a fejlesztések elindításáról, illetve folytatásáról – az új körülményre való tekintettel – a Közgyűlés külön döntést hoz.
(8) Indításra tervezett fejlesztési feladat esetén a fejlesztés indítására vonatkozó döntés megalapozása érdekében – az üzemeltetési költségeket és azok biztosíthatóságára vonatkozó elképzeléseket is tartalmazó – üzemeltetési koncepciót legkésőbb a kiviteli szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás megindításáig a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Az üzemeltetési koncepció Közgyűlés általi jóváhagyása nélkül a közbeszerzés nem indítható el. Jelen szakaszban foglalt rendelkezéseket az út- és közmű infrastruktúra-fejlesztésekre és rekonstrukciós feladatokra nem kell alkalmazni.
15. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzatai teljesítésében a tervezetthez viszonyított kiesés esetén a költségvetésben tervezett feladatok megvalósíthatóságáról, a forráshiány megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről a Közgyűlés szükség szerint dönt.
(2) A költségvetés kiadási előirányzatai között nem szereplő feladatra, a tervezett feladat előirányzatát meghaladó kiadási szükségletre kötelezettségvállalás vagy pénzügyi kötelezettséget keletkeztető intézkedés nem tehető.
(3) A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a 7. mellékletben e bekezdés szerinti korlátozással megjelölt feladatokra kötelezettségvállalás vagy pénzügyi kötelezettséget keletkeztető intézkedés 2024. II. félévében tehető meg abban az esetben és olyan mértékig, amennyiben és amilyen mértékig az 1. melléklet 1.1.2.1. első sorában foglalt bevételi soron tervezett előirányzat, vagy más a költségvetés bevételi előirányzataiban nem szereplő, vagy a tervezett előirányzatot meghaladó ténylegesen teljesített bevételek erre fedezetet nyújtanak.
(4) A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a 19. mellékletben kerülnek meghatározásra azon feladatok, melyek eredeti előirányzatként nem tervezhetők. Azokra kötelezettségvállalás vagy pénzügyi kötelezettséget keletkeztető intézkedés abban az esetben és olyan mértékig tehető, amennyiben és amilyen mértékben a költségvetés bevételi előirányzataiban nem szereplő, vagy a tervezett előirányzatot meghaladó ténylegesen teljesített bevételek erre fedezetet nyújtanak.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kiadások finanszírozását követően a költségvetés bevételi előirányzataiban nem szereplő, vagy a tervezett előirányzatot meghaladóan ténylegesen teljesült bevételek – kivéve a kötött felhasználási célú átvett forrásokat – és a kiadási előirányzatokban szereplő feladatok megvalósításának elmaradásából, illetve a tervezettnél kisebb ráfordítással megvalósított feladatok előirányzati maradványából keletkező kiadási megtakarítások a költségvetés általános tartalékát növelik.
(6) Vagyontárgy értékesítések esetén Szolnok Megyei Jogú Város vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 25/2003. (VII.9.) önkormányzati rendeletének 14/A. §-ban foglalt eljárásrendet kell alkalmazni.
(7) A Polgármester korlátozás nélkül jogosult az átmenetileg szabaddá váló saját bevételekből származó pénzeszközökből államilag garantált hozamú értékpapír vásárlására, vagy ilyen jellegű betétben történő pénzeszköz elhelyezésre.
16. § (1) A belső ellenőrzés keretein belül a Közgyűlés által irányított költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzését, valamint a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal köteles ellátni éves belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján. A Jegyző legkésőbb a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles összefoglaló éves ellenőrzési jelentésben tájékoztatni a Közgyűlést az ellenőrzések tapasztalatairól.
(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetője köteles gondoskodni a saját és a hozzá rendelt intézmények belső ellenőrzésének megszervezéséről.
(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetője köteles gondoskodni a gazdasági társaság belső ellenőrzésének megszervezéséről.
17. § Az Önkormányzat tulajdonosi minőségében hozott döntései a költségvetésben tervezett feladatok megvalósítását, a pénzügyi források felhasználhatóságát átmenetileg sem korlátozhatják.
18. § (1) Önkormányzati biztost kell kirendelni, ha az intézmény 30 napon túli lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy harminc millió forintot.
(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt határérték 50%-nak elérésekor haladéktalanul köteles Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzőjének bejelentést tenni a tartozás fennállásáról.
(3) Az önkormányzati biztos kijelölését a Közgyűlés a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően teszi meg.
19. § (1) Az intézmények, valamint a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az általuk ellátott közfeladatok hatékonyságát javító intézkedésekkel, a gazdaságosság, takarékosság, célszerűség követelményeinek érvényesítésével kötelesek elősegíteni a költségvetés pénzügyi egyensúlyának megőrzését.
(2) A 7. melléklet IV. 4.5.1. táblázati sor alatti „Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. támogatása” soron szereplő 841 797 569 Ft összegű előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerinti közös működtetésre irányuló megállapodás szerint a Szolnoki Szigligeti Színház 2024. 12. 31. napjáig terjedő működtetésére vonatkozó Önkormányzati és központi költségvetési támogatást tartalmazza.
(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről, a kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta információt kötelesek szolgáltatni a Polgármester részére.
20. § (1) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazással nem kíván élni.
(2) A költségvetés teljesítéséről, a bevételek és kiadások alakulásáról a Közgyűlést havonta tájékoztatni kell.
(3) A 6. § (2), a 13. § (3)–(4), 15. § (3)–(5) bekezdéseiben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni a Közgyűlés részére, és a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat módosítási jogkör 2024. december 31-ig gyakorolható.
(4) E rendeletben foglaltak végrehajtásáról a 2024. évi zárszámadásról szóló rendeletben kell számot adni.
(5) * A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása működésével kapcsolatos bevételek és kiadások az 1. mellékletben teljeskörűen megtervezésre kerültek, azzal, hogy az 1. melléklet BEVÉTELEK táblázati oszlopában szereplő 2 650 047 304 Ft előirányzat az 1.2 Önkormányzat működési támogatásai előirányzatot növeli meg az 5. melléklet szerint, és az 1. mellékletben a KIADÁSOK táblázati oszlopban szereplő 2 650 047 304 Ft előirányzat az Egyéb működési célú kiadások kiemelt előirányzat összegét növeli. A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása működésével kapcsolatos bevételek és kiadások vonatkozásában a Közgyűlés döntési jogkörrel nem rendelkezik.
21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
22. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 25. § (3)–(4) bekezdése szerinti előirányzat teljesítések az e rendelet által meghatározott kiadási és bevételi előirányzatokba beépülnek.
(2) *
Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2024. február 29-i ülésén.
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Áht. és az Ávr. szabályai szerint az Önkormányzat 2024. évi költségvetését a rendelet szerint állapította meg.
Jelen rendelet és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangban vannak, az Európai Unió alapját képező szerződések vagy uniós jogi aktus rendelkezései előzetes bejelentést vagy egyéb véleményezést a jogszabály megalkotása kapcsán nem írnak elő.
A költségvetési rendeletben kell meghatározni azt a kört, akiket a költségvetés végrehajtása valamilyen módon érint.
A korábbi években bevezetett integrált számviteli rendszer biztosítani tudja az egyes szakmai feladatok részletes előirányzati és teljesítési adatainak figyelemmel kísérését. Ezek a feladatok tervezési alapegységet jelentenek, melyek alkalmazását az elmúlt évek költségvetési rendeletei határozták meg. A szabályozás biztosítja a folyamatos információkat a tervezett feladatok megvalósításáról.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.) 23. § (2) bekezdés ab) pontjában foglaltak alapján a költségvetési rendeletben a bevételek és kiadások részletezését be kell mutatni a kötelező és önként vállalt feladatok bontásában is. Ennek az előírásnak tesz eleget az előirányzatok 14. számú melléklet szerinti csoportosítása.
Az Áht. 23. § (2) bekezdés c)–e) pontjai alapján a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a bevételek és kiadások teljes körű számbavétele után létrejött hiány mértékét, és a hiány megszüntetésének módját.
A Közgyűlés a működési és a felhalmozási forráshiány megszüntetését belső finanszírozási bevételekből, az előző évek pénzmaradványából biztosítja.
A költségvetési egyensúly megteremtése mellett, az egyensúly megtartása érdekében a bevételek növelését, illetve a kiadások csökkentését eredményező intézkedések megtételét is szorgalmazza a rendeleti előírás. Az intézkedéseknek az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elvek és irányok képezik az alapját.
Mindezeken túl a központi költségvetésben a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásaira benyújtható pályázatok elkészítést, források igénylését irányozza elő a rendelet.
A bevételi teljesítések időbeni szóródása, illetve a kiadási szükségletek teljesítése, a késedelmes fizetés elkerülése, valamint egyéb pénzellátási gondok elhárítása érdekében a rendelet 3. § (4) bekezdése likvid hitelkeretet határoz meg.
A 11. számú melléklet tartalmazza a 2024. évben megvalósuló ill. folyamatban lévő fejlesztéseket. A rendelet 3. § (5) bekezdése tartalmazza azokat az intézkedéseket, mellyel biztosítható a fejlesztések megvalósításához szükséges mintegy 1,3 milliárd Ft áfa finanszírozása úgy, hogy a költségvetés likvid egyensúlya ne sérüljön, a működtetés biztonságosan finanszírozható legyen.
A 2024. évi költségvetés gazdálkodás során a működés biztonságának megteremtése és a költségvetési egyensúly megőrzése kiemelt jelentőséggel bír. A rendelet 4. § (6) bekezdése mindezek biztosítékaként, illetve az adósságszolgálati kiadások optimalizálása, a költségek csökkentése érdekében az állami költségvetés által nyújtott pályázati lehetőségeket ki kell használni.
Az (1), valamint az (2) bekezdésekben kiemelt tételek, az Áht. 23. § (2b) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 24. §-ban foglalt előírások szerint kerültek be a költségvetési rendeletbe.
A hatékony és célszerű bérgazdálkodás megköveteli, hogy az önkormányzat által irányított költségvetési intézményekben a feladatellátáshoz rendelt személyi kiadásokhoz álláshelyek legyenek kapcsolhatók. A rendelet tartalmazza az egyes költségvetési intézmények feladatainak ellátáshoz szükséges engedélyezett létszámot is.
Az (5) bekezdésben foglaltak szerint a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában élni kíván azon törvényi felhatalmazással, mely szerint az illetményalapot a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – saját forrásai terhére magasabb összegben határozza meg.
A polgármester és alpolgármesterek bérét és járulékait az Önkormányzati igazgatási kiadások között kell tervezni. A (6) szakasz ezen szabályt rögzíti.
Az Áht. 24. § (4) bekezdése meghatározza a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatásra kerülő mérlegek és kimutatások tartalmát. A (7) valamint a (8) bekezdésekben előírt mellékletek hivatottak azt biztosítani, hogy a jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezet a hatályos jogszabályoknak megfeleljen.
Az (1)–(2) bekezdésekben megfogalmazottak Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 38. § alapján az önkormányzatok működéséhez és az ágazati feladatok ellátásához nyújtott jórészt kötött felhasználású állami juttatások jogcímeit és előirányzatait tartalmazzák. Az előirányzatok az intézmények által ellátott feladatok részbeni forrását teremtik meg, egyúttal biztosítják, hogy a törvényi előírásnak megfelelően feladathoz kapcsolódó támogatások a feladatellátás forrását biztosítsák.
A szabályozási változásoknak megfelelően az önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos kiadások az intézményi kiadások keretében – a Polgármesteri Hivatal és a Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete előirányzataiban – kerültek megtervezésre.
A rendelet 6. §-a egyrészt meghatározza azokat a tartalmi és eljárási szabályokat, amelyeket a céltartalék felhasználása során érvényesíteni kell, másrészt célok szerint csoportosítja és részletezi a tartalékok előirányzatait.
Az (1)–(3) bekezdések a költségvetési céltartalék megállapításával és felhasználásával kapcsolatos feladatokat és eljárásrendet foglalják össze.
A (4)–(9) bekezdésekben megfogalmazott költségvetési céltartalékok egyes önkormányzati működési feladatok ellátásához biztosítanak előirányzatokat. A tartalékok felhasználására vonatkozó intézkedés a célok megvalósítására irányuló feltételek teljesítéséhez kötött.
A 7. §-ban az általános tartalék jelzi annak szükségességét, hogy a költségvetési egyensúly megtartása, a gazdálkodás biztonsága kiemelt feladat.
Az előirányzat egyrészt lehetőséget teremt a tervezett bevételek kieséséből származó kompenzációra, másrészt évközben jelentkező újabb feladatok megvalósítására. Fedezet nyújt az év közben esetlegesen igénybevételre kerülő likvid hitel, illetve az áfa finanszírozási hitel kamataira. Az általános tartalék feladata az is, hogy a költségvetésben tervezett feladatok ellátásában elérhető megtakarításokat és az év közben keletkező többletbevételeket összegyűjtse.
A 8. § rögzíti, hogy a tartalékok év közbeni módosításokkal megállapított összegét a 7. melléklet XIII. Tartalékok táblázati sora tartalmazza.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a korábban települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények működtetése a tankerületi központ feladata 2017. január 1-jétől. Az önkormányzati feladatrendszer fenti módosulását követően Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata továbbra is ellátja a hozzá tartozó intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait a köztük létrejött munkamegosztási megállapodás alapján, valamint az intézmények feladatellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon működtetését (üzemeltetését, karbantartását) a fenntartóval kötött vagyonkezelési szerződés alapján.
Feladata továbbá Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata közigazgatási területén a tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezés és két további étkeztetés biztosítása.
A (2) bekezdés az élelmezési szolgáltatásban részt vevő önkormányzati intézményeket és gazdasági társaságot rögzíti.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a helyi önkormányzatok feladatává tette a szünidei gyermekétkeztetés biztosítását az arra jogosultak részére. Az Önkormányzat – figyelemmel a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakra – ezt a feladatot Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága útján biztosítja.
Az (1)–(4) bekezdésekben megfogalmazottak az Önkormányzati bizottságok döntési jogkörébe utalt előirányzat-felhasználásokat szabályozzák.
Annak érdekében, hogy az Önkormányzatnál kezelt feladatok keretében megtervezett előirányzatok felhasználására vonatkozó bizottsági illetékesség egyértelmű legyen, a rendelet 10. § (1)–(2) bekezdései felsorolják, és a bizottságokhoz rendelik a költségvetésben tervezett, bizottsági kötelezettségvállalásokkal felhasználható előirányzatokat.
A szabályozás lényeges eleme az, hogy ha a bizottsági döntés alapítvány támogatásáról szól, akkor a bizottság által hozott döntés előirányzat-felhasználási kezdeményezésnek minősül, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Erre az eljárásra azért van szükség, mert a Közgyűlés döntési jogköréből az alapítványok számára támogatás biztosítása – forrás átadása – másra nem ruházható át (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4. pont).
A (3)–(4) bekezdésekben előírt szabályozás azt célozza, hogy az önkormányzati támogatás alapvetően és elsősorban annak a célnak a megvalósítását szolgálja, amire a támogatást a döntést hozó biztosította, és ne a különböző adó, vám és egyéb tartozások megfizetéséhez teremtsen forrást.
A 11. § a költségvetési intézmények gazdálkodására vonatkozó szabályokat és előírásokat tartalmazza.
Az (1)–(2) bekezdésekben megfogalmazottak az Ávr. 7. § tartalmi követelményeit követik. Az elmúlt években bevezetett szabályozás a gazdasági szervezettel való rendelkezés alapján különbözteti meg az intézményeket. A besorolás ennek megfelelően eldönti az előirányzatok feletti felhasználási jogkör gyakorlását is.
Az Ávr. 9. § -a alapján, ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében ellátja a gazdálkodási tevékenységet.
Ennek a szabálynak tesz eleget a (3) és (4) bekezdésében megfogalmazott szabályozás.
Az (5)–(9) bekezdésekben megfogalmazott szabályok a költségvetés stabilitását, a felelős gazdálkodási szemlélet erősítését célozzák.
A (9) bekezdés az Ávr. előírásain túl további szigorítást tartalmaz a személyi juttatások kiemelt előirányzat terhére vállalt kötelezettségek esetében, ugyanis a fedezet rendelkezésre állásáról szóló pénzügyi ellenjegyzést minden esetben kötelezővé teszi.
A (10) bekezdés rögzíti a költségvetési intézmények számára a személyi juttatások és járulékai tekintetében a megtakarítás képzési kötelezettség mértékét, és az erre vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos eljárásrendet.
A (11) bekezdésben az intézmények által az ellátottak részére biztosított élelmezési feladatokhoz adott önkormányzati támogatás elszámolása kerül szabályozásra. A gyermekélelmezési kiadásokhoz az önkormányzat az intézményi igényeknek megfelelő, az élelmezési rezsi kiadások fedezetét teljeskörűen biztosító támogatást nyújt. A támogatás céljellegű, ezért az elszámolásnak is ennek megfelelően kell történnie. A kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéshez az állam kötött felhasználású támogatást biztosít, melynek felhasználásáról a 2024. évi zárási feladatok keretében kell számot adni.
A (12)–(13) bekezdésekben rögzítettek a szabályszerűségi követelmények betartását emelik ki. A gazdálkodási fegyelem érvényesüléséhez nélkülözhetetlen a naprakész, hatályos szabályozásnak megfelelő intézményi szabályzatok megléte. Ezek aktualizálása a hatékony és takarékos gazdálkodás érdekében elkerülhetetlen.
Az intézmények előirányzatai az alapító okiratban megfogalmazott közfeladatok ellátásához biztosítanak forrásokat. Amennyiben az intézménynél a tervezetthez képest megtakarítás jelentkezik, és az feladatelmaradásból származik, úgy ennek a megtakarításnak a felhasználására intézményi hatáskörben nem lehetséges.
A (14) bekezdésben az intézményi kiemelt előirányzatok betartását nyomatékosító szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az előirányzatokkal érintett területek kiemelt figyelmet kapjanak mind a szakmai, mind a gazdálkodói munkában.
A (15) bekezdés az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság tekintetében tartalmaz szabályozást a likviditás elősegítése érdekében.
A (16) bekezdésben kerültek rögzítésre a kulturális költségvetési intézmények dolgozóinak 682/2021. (XII. 8.) Korm. rendeletben foglalt bérfejlesztésének fedezet biztosítására vonatkozó garanciális szabályok.
A szakasz rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok támogatása tartalmazza a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. számú törvény 80. § (1) bekezdésében foglalt feladatellátáshoz kapcsolódó személyi és dologi költségek fedezetét.
A megfogalmazottak arra épülnek, hogy az Áht. 34. §-a előírja a költségvetés módosításával kapcsolatos szabályokat. Az előirányzat módosítás keretében, a teljes körűség biztosítása érdekében, a költségvetési rendelet módosítás előterjesztésekor kell az átruházott hatáskörben hozott döntéseket is a Közgyűlés elé terjeszteni.
A vonatkozó jogszabályok és a kialakult gyakorlat alapján célszerű az előirányzat módosításokat legalább negyedévenként testület elé terjeszteni, figyelemmel az önkormányzati költségvetési rendelet utolsó módosításának – az éves költségvetési beszámoló elkészítéséig – határidejére.
Fontos szabály, hogy a (3) bekezdésben megfogalmazott lemondás fogalma alatt, az önkormányzat által kezdeményezett előirányzat csökkentésről van szó, és nem arról, ha év közben az Országgyűlés az Áht. 14. § (3) bekezdésben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli. Ebben az esetben az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
A (4) bekezdésben megfogalmazottak a számviteli előírások jelentős változásával függnek össze. Az elmúlt években bevezetett szabályozás a költségvetési előirányzati könyvelés jelentőségét kiemelte azáltal, hogy szigorú előírásokat tartalmaz a pénzügyi kötelezettségek, számlák kiegyenlítéséhez. Azon szabály, mely szerint előirányzat nélkül kötelezettség nem vállalható és teljesítés nem könyvelhető, azon szabálynak a vonatkozó számviteli előírások alapján a kiemelt előirányzatok szintjén is érvényesülnie kell. Ez a szabály egyrészt a tervezés – kiemelt előirányzati szintre is kiterjedő – pontosságát és fontosságát is igényli. Másrészt a pénzügyi kötelezettségek, számlák határidőn belüli kiegyenlítéséhez az előirányzat módosítás fontosságát és naprakészségét teszi szükségessé.
Az egy-egy tervezési alapegység előirányzatát meghaladó, de az alcím előirányzatán belül maradó, valamint egy-egy címhez tartozó alcímek közötti kiadás teljesíthetőségét előirányzat módosításhoz köti, ugyanez a helyzet a tervezési alapegységen belül maradó, de a kiemelt előirányzatok közötti eltérések esetén is. Ha az előirányzat módosítás közgyűlési jogkörben marad, akkor havonta egy alkalommal lesz mód az ilyen jellegű, technikai módosítások átvezetésére, majd ezt követően a számlák kiegyenlítésére. Ez a helyzet a jelentős többlet adminisztráció mellett a számlák késedelmes kiegyenlítését is okozhatja. Ezt a helyzetet hidalja át a javasolt felhatalmazás.
Az (5) bekezdésben a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 18. § – a értelmében „ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a vízi-közmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására használhatja fel.” E törvényi előírásnak megfelelően került szabályozásra a rendeletben a koncessziós díj felhasználása.
Tekintettel arra, hogy a 2024. évi költségvetés mintegy 8,5 milliárd Ft összegű fejlesztési feladatot tartalmaz, ezért a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében garanciális szabályokat szükséges meghatározni, melyeket a rendelet 14. § (1)–(8) bekezdései tartalmaznak.
A (2) bekezdésben nevesített projekt feladatok ellátására rendelkezésre álló előirányzat tartalmazza az előző évről áthúzódó tervezési, valamint projekt lebonyolítási feladatok kiadásainak elszámolásának fedezetét, valamint az indításra tervezett beruházások koncepciói és engedélyes tervei elkészítésére, a fejlesztések előkészítésére, megvalósítására szolgáló forrásokat. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásakor figyelemmel kell lenni a területi operatív programok kiírására, valamint a megjelent pályázati felhívásokra.
A (3) bekezdés a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szabályt tartalmaz, azzal, hogy előírja, hogy az indításra tervezett beruházások előkészítésére megelőlegezett forrásokat a projektek elszámolható költségelemeinek részévé kell tenni, amennyiben az érintett pályázati felhívás arra lehetőséget ad.
A 2024. évben megvalósítani tervezett fejlesztéseket mintegy 1,3 milliárd Ft összegű áfa finanszírozza. Mindezek okán az ún. áfa visszaigénylő projektek esetében az áfa éven belüli visszaigénylése a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében kulcs fontosságú. Ennek érvényre juttatására tartalmaznak nagyon fontos garanciális szabályokat a (4)–(5) bekezdések a számlák befogadhatósága vonatkozásában. A rendelet által meghatározott szabályokat a vonatkozó közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési dokumentáció részéve kell tenni.
Az áfa visszaigénylése szempontjából másik kulcsfontosságú tényező, hogy legkésőbb a kiviteli szerződés megkötéséig szükséges megkötni az áfa levonását megalapozó bérleti – használati – üzemeltetési szerződést.
Tekintettel arra, hogy egyes beruházások határidőben történő befejezéséhez kiemelt önkormányzati érdek fűződik, ezért egyes esetekben az (4) bekezdésben rögzítettektől eltérést kell engedni. Ennek feltételeit rögzíti a (6) bekezdés.
A (7) bekezdés a költségvetés beruházási feladataihoz kapcsolódó bevételek kiesése, vagy az üzemeltetési feladatok ellátásának bizonytalanná válása miatt, a tervezett fejlesztések megvalósítására vonatkozó eljárást határozza meg. A pénzügyi egyensúly megőrzésének érdekében kiemelt jelentőséget kapott az üzemeltetési fenntartási feladatok pénzügyi forrásának kérdése. Az üzemeltetési többletköltséget okozó fejlesztések esetében külön vizsgálni kell a forrás megteremthetőségét és hosszabb távon történő biztosítását.
A (8) bekezdés az indításra tervezett fejlesztési feladatok esetén a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítását az üzemeltetési koncepció Közgyűlés általi elfogadásának feltételévé teszi, annak költség vonzatával és forrásoldalával együtt.
Az (1) bekezdésben megfogalmazott szabály a működési költségvetést finanszírozó bevételek kiesése miatti eljárást határozza meg. A szabályok azt célozzák, hogy a gazdasági folyamatok tervezettől eltérő alakulása esetén arról a Közgyűlés tudomást szerezzen és a helyzet ismeretében a szükséges döntést meghozza.
A (2) bekezdésekben foglaltak alkalmazása a tervezett előirányzatokat meghaladó vagy azzá váló kiadások, azaz a fedezetlen kötelezettségvállalások keletkezését akadályozza meg. Az év közben jelentkező, nem tervezett szükségletek kielégítésére nincs mód, a tervezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető.
A (3) bekezdésekben foglaltak tartalmazzák azon garanciális szabályokat, melyek a költségvetési egyensúly biztosítását szolgálják. Egyes feladatokra kötelezettségvállalás mindaddig nem tehető, amíg a ténylegesen teljesített bevételek erre fedezetet nem nyújtanak.
A korábbi évek negatív gazdasági hatásai erőteljesen csökkentették az önkormányzat bevételi lehetőségeit. Ebből adódóan a 19. számú mellékletben felsorolt önkormányzati feladatokat nem lehetett eredeti előirányzatként tervezni. A (4) bekezdésben kerültek rögzítésre az ehhez kapcsolódó szabályok, melyek rögzítik, hogy azokra kötelezettségvállalás nem tehető, amíg a bevételek erre fedezetet nem nyújtanak.
Az (5) bekezdésben foglaltak a 2024. évi költségvetés általános tartalékának megteremtését szolgálják. A szabályozás a költségvetésben elfogadott bevételi előirányzatok feletti, illetve kiadási előirányzatok alatti teljesítése esetén a többletek és a megtakarítások általános tartalékként történő kezelését határozza meg.
A (6) bekezdés kötelezővé teszi az elektronikus liciteljárás alkalmazását az önkormányzati vagyonértékesítések esetén.
A (7) bekezdés az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználására tartalmaz felhatalmazást a polgármester részére a gazdálkodás biztonságának elvét szem előtt tartva.
A gazdálkodási folyamatok megítélésének fontos eszköze az ellenőrzés. A költségvetési szervek és kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzési és belső ellenőrzési feladatainak rendszerét, követelményeit az elmúlt évben a jogi szabályozás tovább erősítette. A bekezdésekben megfogalmazottak, az alkalmazott gyakorlatot erősítik, és a szabályok nyomatékos érvényesítésére hívják fel a figyelmet.
A szakasz az Önkormányzat gazdasági típusú döntéseinek kialakításában érvényesítendő szempontot határozza meg. Ennek alapján a tulajdonosi minőségben tett, az Önkormányzat költségvetését érintő döntések nem korlátozhatják a költségvetésben előirányzott feladatok teljesítését.
Az (1) bekezdés az Áht. 71. § (1) bekezdésére alapozottan határozza meg azokat a feltételeket, amikor az önkormányzati biztos kirendelése szükséges.
A szabályozás összefügg az önkormányzati finanszírozási rendszer alkalmazásával. Ebben a finanszírozási rendszerben határidőn túli intézményi tartozások nem lehetnek. Ha mégis keletkezik tartozás, akkor az a gazdálkodási szabályok megsértésére, a pénzügyi és számviteli rend be nem tartására utal. Ilyen esetekben az okok kivizsgálása és a felelősség megállapítása nem tűr halasztást.
A (2) bekezdés fontos szabályt tartalmaz és egyben az önkormányzati biztos kijelölési eljárás megelőzését is szolgálja azáltal, hogy a költségvetési intézmények vezetői részére jelzési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha az intézmény gazdálkodásában a tartozás állomány meghaladja az (1) bekezdésben foglalt határérték 50%-át.
Az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elveken és irányokon alapuló döntések végrehajtása az elmúlt években jelentős eredményt hozott. A közfeladatok hatékonyságát javító költségtakarékos megoldások elősegítették az önkormányzat konszolidációs céljai elérését, a költségvetés stabilitásának megteremtését.
Az éves költségvetés végrehajtása során kiemelten szükséges a hatékony és takarékos gazdálkodási szemlélet érvényesítése. A megváltozott gazdasági körülmények, a jelentősen szűkülő források okán az önkormányzati feladat és finanszírozási rendszer kiemelt odafigyelést igényel a költségvetésben tervezett feladatok megvalósításában. Fokozottan és ösztönzötten szükséges ezért a takarékos, gazdaságos intézményi működés biztosítása, a jó gyakorlatok és megoldások bevezetése és elterjesztése a gazdálkodásban.
A szabályozás kiterjed a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokra is.
A (2) bekezdés a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft 2024. évi önkormányzati támogatásának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint a színház finanszírozása a közös működtetésre irányuló megállapodás szerint valósul meg.
Annak érdekében, hogy pontos információ álljon rendelkezésre az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi-gazdasági helyzetéről, ezért a (3) bekezdés előírja, hogy az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről, a kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta információt kötelesek szolgáltatni a Polgármester részére.
A 20. § rendelkezései a 2024. évi költségvetés végrehajtásával összefüggő, a tervezett feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályok alkalmazását biztosítják. Rendelkeznek a költségvetés teljesítésről történő beszámolásról.
Az (1) bekezdésben megfogalmazottak azt a célt szolgálják, hogy a hivatkozott jogszabály által biztosított felhatalmazással – az étkeztetés, szünidei étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet, – az önkormányzat nem kíván élni.
A (3) bekezdés a Polgármester részére átruházott jogkörre vonatkozó beszámolási kötelezettséget szabályozza.
Az (5) bekezdés az Áht. 27. § (4) bekezdésében megfogalmazottakon alapul, melynek értelmében a társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.
A társulás munkaszervezeti feladatait – a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása valamint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala között létrejött megállapodás alapján – Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. Ennek alapján figyelemmel a számviteli változásokra a kistérségi feladatellátáshoz igényelt állami támogatást a Magyar Államkincstár a szolnoki előirányzatok között szerepelteti.
Az előirányzatok felhasználásáról a Társulási Tanács jogosult dönteni az elemi költségvetést elfogadó határozatával.
A záró, hatályba léptető rendelkezések a 2024. évi költségvetés hatálybalépésére vonatkozó általános és különös szabályokat tartalmazzák.
