Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 43/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja:

a) a kerület közigazgatási területén belül található fás szárú növények rongálásának, értékcsökkenésének, indokolatlan megszüntetésének és pusztításának megakadályozása,

b) a kerületi zöldfelületek védelme,

c) az indokolt mértékben és módon megszüntetett fás szárú növényállomány szakszerű pótlásáról való gondoskodás.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a teljes fás szárú növényállományára.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó erdőterületnek tekinthető földrészletekre,

b) a szaporítóanyag termelést szolgáló csemetekertek és faiskolák fáira,

c) az országos vagy helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területekre,

d) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről (pl. Natura 2000 területek) szóló jogszabály hatálya alá tartozó területekre,

e) az energetikai célból termesztett fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre,

f) azon területekre, ahol a fásítást egyéb jogszabályok korlátozzák (pl. vasúti töltések, energiavezetékek védőtávolságai, közlekedésbiztonsági védőzónák)

g) a külön jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,

h) a nem közterületi ingatlanon lévő gyümölcsfákra és cserjékre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. A fakivágással érintett fával rendelkezni jogosult személy: a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosa vagy a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosának fakivágáshoz való hozzájárulásával rendelkező személy.

2. Cserjefolt: Adott területet borító cserjék összessége.

3. Csonkolás: fás szárú növény olyan mértékű visszavágása, metszése, csonkítása, amely a fás szárú növény további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, illetve a fa pusztulásához vezet.

4. Dokumentáció: olyan rajzi, képi és írásos anyag, mely hitelesen alátámasztja a már bekövetkezett eseményeket vagy a kérelmezett tevékenységet (pl. jegyzőkönyv, fotók, szakvélemény stb.).

5. Előnevelt díszfa: lomblevelű, minimum 14/16 cm törzskörméretű, (5 cm törzsátmérőjű) kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru.

6. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, mely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg, vagy kipusztul.

7. Engedélyes: A fakivágási engedéllyel rendelkező személy.

8. Fakivágás közterületen: minden fás szárú növény kivágása törzskörmérettől függetlenül.

9. Fakivágás nem közterületen: minden olyan fa kivágása

a) melynek törzskörmérete legalább 8–10 cm,

b) mely több törzsből áll és ezek összes törzskörmérete legalább 20–25 cm, vagy

c) melyet fapótlási kötelezettség céljából ültettek és megmaradásának garanciális ideje (3 év) még nem telt le.

10. Fahely: a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) alapján a fa körüli burkolatban a fa ültetésére kijelölt víz- és légáteresztő felület, mely közterületen legalább 2,25 m2 nagyságú.

11. Fás szárú növény: Minden lombhullató és örökzöld fa, bokorfa, örökzöld és lombhullató cserje és többtörzsű fa együttes megnevezése.

12. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra alkalmas, alapvetően gyümölcséért termesztett és gondozott növényfajok, a diófa, mandulafa, szelídgesztenyefa kivételével.

13. Ifjítás: sérült vagy beteg, deformált koronájú fák, illetve felkopaszodott cserjék radikális visszametszésével kezdődő, több éves koronaalakító metszéssel járó tevékenység, amely során a sérült vagy beteg fás szárú növényt vízhajtások nevelésére késztetjük. Ezekből a hajtásokból az évek során koronaalakító metszéssel válogatható ki az új korona ágrendszere.

14. Invazív fás szárú növény (gyomfa): a Kr. 1. mellékletében felsorolt növényfajok.

15. Ingatlan használó: az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, bérlője vagy az ingatlant más jogviszony alapján használó személy.

16. Kertészeti szakvélemény: minősített faápoló vagy favizsgáló által készített szakvélemény.

17. Kiszáradt fa: a fa a vegetációs időszakban nem rendelkezik olyan mértékű lombozattal, mely a fa életben maradását biztosítja.

18. Költési időszak: e rendelet alkalmazásában a március 1-től augusztus 15-ig tartó időszak.

19. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

20. Szakszerű metszés, gallyazás: a fa lombkoronáján kertészszakmai szempontok alapján végzett, mennyiségi és minőségi beavatkozás.

21. Törzskörméret: a fatörzs földfelszíntől számított 1 m magasságban mérendő kerülete centiméterben számolva.

22. Túltelepítés: a nem közterület megnevezésű ingatlan területén 40 m2-enként több, mint 1 fa található.

23. Ültetőgödör: faültetésre talajcserével vagy talajjavítással előkészített verem, melynek ideális mérete legalább 1 m3 (1m x 1m x 1m nagyságú), a telepítendő fa méretétől függően.

24. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.

4. Általános rendelkezések

4. § (1) A fás szárú növények védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.

(2) Fás szárú növényt kivágni, csak indokolt esetben, kérelem benyújtásával és a fakivágási engedélyt tartalmazó határozat birtokában, meghatározott pótlási kötelezettség teljesítése mellett lehet.

(3) A fakivágási engedélyt tartalmazó határozatban megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül az engedélyes köteles gondoskodni a kivágott fás szárú növény pótlásáról.

(4) A fapótlási előírás ültetéssel nem teljesíthető a Kr. 1. mellékletében meghatározott invazív fajokkal.

(5) Az e rendeletben meghatározott, nem közterületi ingatlanon lévő fák védelmére – kivágásra és pótlásra – irányuló eljárás önkormányzati hatósági ügy, az eljárást átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le.

(6) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások hatósági eljárások, melyek során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

A közterületi ingatlanon lévő fás szárú növényekre vonatkozó szabályok

5. Közterületi ingatlanon történő fás szárú növények ültetése és védelme

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen fás szárú növény telepítését –, a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel egyeztetett fás szárú növények kivágását követő lakossági telepítések kivételével –, kizárólag a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. végezheti/végeztetheti.

(2) Az Önkormányzat közigazgatási területén belüli közterületet, meglévő fákat érintő fejlesztés (pl. útépítés, park- és játszótérépítés, kerítésépítés, építmény-alapozás) tervek, engedélyeztetése során az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulást a tervekre csak abban az esetben ad ki, ha a tervet az Önkormányzat főkertésze, mint a zöldfelületekért felelős szakembere is jóváhagyta.

(3) Amennyiben tervezett építési munka (pl. útépítés, park- és játszótérépítés, kerítésépítés, építmény alapozás) tervezési területén és a tervezési területtől számított 5 méteren belül közterületi fa található, úgy az építési munka kivitelezője szakmai konzultációt kezdeményezhet az önkormányzat főkertészével.

(4) Az építési munkák (pl. útépítés, park- és játszótérépítés, kerítésépítés) közelében a megmaradó, de a földmunkák legalább 5 méteres sávjába eső fák védelmét a helyszínen kalodázással kell megoldani.

(5) A fa védelmére a kivitelező köteles, akkor is, ha a védendő növény idegen tulajdonon áll.

(6) Meglévő fa vagy fasor közelében végzett közműfektetési, közműfeltárási munkák, úttükör ásása, továbbá árokásás, útbontás alkalmával, a munkálatok elvégzése során, a fás szárú növények védelme érdekében, olyan műszaki megoldást szükséges választani, továbbá olyan gondossággal kell eljárni, mely a meglévő fás szárú növény életképességét nem veszélyezteti.

(7) Építési anyagot deponálni fák törzsének 1 m-es környezetében tilos.

6. Közterületi ingatlanon lévő fás szárú növények kivágása és pótlása

6. § (1) A közterületen történő fás szárú növény kivágására vonatkozó eljárás szabályait a Kr. határozza meg. A fás szárú növény kivágására vonatkozó engedélykérelmet a Kr.-ben foglaltak szerint, a Kr. 2. melléklete szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő adattartalommal kell benyújtani.

(2) Közterületen álló minden fás szárú növényt fajtól és mérettől függetlenül pótolni kell annak kivágása esetén. A pótlás mértékéről és módjáról a fakivágási engedélyt tartalmazó határozatban kell határozni.

(3) Az engedélyezett fakivágás a fakivágási engedélyt tartalmazó határozat véglegessé válását követő egy éven belül végezhető el.

(4) Az élet, egészség – és vagyonvédelem biztosítása érdekében olyan katasztrófahelyzetekben, amikor szélvihar, tűzeset, villámlás okozta kár, kidőlésveszély, közlekedési baleset vagy egyéb vis maior helyzet miatt azonnali intézkedésre van szükség, az adott fás szárú növény előzetes engedély nélkül, de utólagos bejelentéssel és fotódokumentációval igazoltan kivágható. Az utólagos bejelentést az azonnali intézkedést követő 3 napon belül a Kr.-ben foglaltak szerint, a Kr. 2. melléklete szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal kell bejelenti a kivágás helye szerint illetékes jegyzőhöz.

7. Közterületi ingatlanon kivágott fás szárú növények pótlásának helye

7. § (1) Közterületen kivágott fás szárú növény csak közterületen pótolható, lehetőleg ugyanazon a helyrajzi számon.

(2) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számú ingatlanon történő pótlásra nincs lehetőség, a pótlást a jegyző által meghatározott más, a kerület közigazgatási területén belül található közterületi ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni.

(3) Amennyiben az (1)–(2) bekezdés alkalmazására nincs mód, akkor a nem teljesíthető pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani.

8. Közterületi ingatlanon kivágott fás szárú növények pótlásának mértéke

8. § (1) Az invazív fa vagy gyümölcsfa pótlásának mértéke a kivágott fa darabszámával azonos mennyiségű előnevelt díszfa, invazív cserje kivágása esetén a pótlás mértéke, a kivágott cserjefolt nagyságával megegyező cserjefolt m2-ben számolva.

(2) Amennyiben kertészeti szakvéleménnyel alátámasztott növényegészségügyi ok, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet miatt szükséges a fás szárú növényt kivágni, a pótlás mértéke a kivágott fa darabszámával azonos mennyiségű előnevelt díszfa, cserje kivágása esetén a pótlás mértéke, a kivágott cserjefolt nagyságával megegyező cserjefolt m2-ben számolva.

(3) Természetes úton kiszáradt fás szárú növény esetén a pótlás mértéke, a kivágott fa darabszámával azonos mennyiségű előnevelt díszfa, cserje kivágása esetén a pótlás mértéke, a kivágott cserjefolt nagyságával megegyező cserjefolt m2-ben számolva.

(4) Építmény (épület, parkolóhely, útburkolat, garázsbeálló, járda, közmű, terasz, lépcső, rámpa, stb.) miatti közterületi fás szárú növény kivágása esetén a pótlás mértéke a kivágott fa törzskörmérete másfélszeresének megfelelő számú előnevelt díszfa, cserje kivágása esetén a pótlás mértéke, a kivágott cserjefolt nagyságához viszonyítottan másfélszeres nagyságú cserjefolt m2-ben számolva.

9. Közterületi ingatlanon kivágott fás szárú növények pótlásának módja

9. § (1) Fás szárú növények ültetése esetén ki kell kötni az alábbiak betartását:

a) a fákat min. 1 m3-es ültetőgödörbe, minimum 50% talajcserével, talajjavítással, 3 darab körmart támrúd elhelyezésével, keresztmerevítőkkel történő egymáshoz rögzítéssel, hevederes kikötéssel, beöntözéssel (60 1 víz / fa), fatányér kialakítással, öntözőzsák elhelyezésével, fűkasza elleni törzsvédelemmel ellátva, 3 év megmaradási garancia figyelembevételével kell kiültetni; gondoskodni kell a fák legalább a kiültetéstől számított 36 hónapig tartó, intenzív, rendszeres fenntartásáról,

b) új fa ültetés vagy régi fahelyre pótlás esetén a Kr. szerinti minimum 2,25 m2 szilárd burkolatoktól mentes fahelyet biztosítani kell. Az előírt méretű fahely területébe sem a szegély, sem annak alapozása nem számítható bele.

c) 1 m2 cserjefoltot minimum 50% talajcserével, talajjavítással, 5 db 40/60 K2 méretű cserje felhasználásával, beöntözéssel (40 1 víz / m2), talajtakarással, 3 év megmaradási garancia figyelembevételével kell kiültetni; gondoskodni kell a cserjék legalább a kiültetéstől számított 36 hónapig tartó, intenzív, rendszeres fenntartásáról.

(2) A fás szárú növény pótlásának tényét a pótlásra kötelezettnek, a pótlást követő 8 napon belül írásban, fotódokumentációval együtt be kell jelenteni a pótlási kötelezettséget elrendelő jegyző részére.

(3) A pótlás eredményességét a hatóság az ültetéstől számított 3 éven belül ellenőrizheti. Ha a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pótlás eredménytelen, akkor a pótlásra kötelezettet a pótlás pénzbeli megváltására kötelezi.

10. Közterületi ingatlanon lévő fás szárú növények engedély nélküli kivágása és pótlása

10. § (1) Azt, aki engedély nélkül vágott ki közterületen fát –, a jelen rendelet 6. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével –, a hatóság a kivágott fa össztörzskörméretének két és félszerese szerint számított mértékű pótlásra kötelezi. Amennyiben a kivágott fa törzskörmérete már nem megállapítható, akkor a kivágott fa(fákat) egyenként 100 cm törzskörmérettel (mely megfelel 30 cm törzsátmérőnek) kell beszámítani, ennek két és félszerese szerint kell a pótlás mértékét megállapítani.

(2) Azt, aki engedély nélkül vágott ki közterületen cserjét –, a jelen rendelet 6. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével –, a hatóság a kivágott cserjefolt m2-ben megadott nagyságának két és félszerese szerint számított mértékű pótlásra kötelezi. Amennyiben a kivágott cserjefolt m2-ben meghatározott területének nagysága utólag már nem megállapítható, akkor a kivágott cserjék területi borítottságát 20 m2 nagyságú területnek kell tekinteni, ennek két és félszerese szerint kell a pótlás mértékét megállapítani.

III. Fejezet

Nem közterületi ingatlanon lévő fák kivágására és pótlására vonatkozó szabályok

11. Eljárási szabályok

11. § (1) Nem közterületi ingatlanon fa kivágásához, az e rendelet 1. melléklet szerinti kérelmet kell a Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) benyújtani. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) Társasház kérelmező esetén

aa) a közgyűlés fakivágást támogató döntését vagy a tulajdonostársak többségének fakivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát, és

ab) a közös képviselő megválasztását igazoló közgyűlési döntést.

b) Jogi személy kérelmező esetén

ba) az aláírási címpéldányt, és

bb) a kérelmet benyújtó személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentumot.

c) Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostársak többségének fakivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát.

d) Haszonélvezettel terhelt ingatlan esetén a haszonélvező fakivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát.

e) A kérelmező személy a fával történő rendelkezési jogosultságát igazoló dokumentumot.

f) A kivágandó fa (fák) pontos elhelyezkedését igazoló fotót vagy rajzos ábrát (helyszínrajzot).

(2) A polgármester a kérelmet 60 napon belül bírálja el.

(3) A kérelem megalapozottsága esetén a polgármester a fakivágást engedélyezi és egyidejűleg a 12. § szerinti pótlásra kötelezi a kérelmezőt, vagy a kérelmet megalapozatlansága esetén elutasítja.

(4) Az engedélyezett fakivágás a fakivágási engedélyt tartalmazó határozat véglegessé válását követő egy éven belül végezhető el.

(5) Fát kivágni csak a fakivágási engedélyt tartalmazó határozatban foglaltaknak megfelelően – az március elejétől augusztus közepéig tartó költési időszak figyelembevételével – lehet.

12. Nem közterületi ingatlanon kivágott fák pótlása

12. § (1) A fapótlást a fakivágási engedélyt tartalmazó határozat véglegessé válásától számított 1 éven belül kell teljesíteni, amelyet a hatóság az 1 év lejártát követően ellenőrizhet.

(2) A fapótlás határideje indokolt esetben a pótlásra kötelezettnek a fapótlásra megállapított határidőt lejártát megelőzően benyújtott kérelmére hozott hatósági határozatban megállapított, legfeljebb egy éves időtartammal, egy alkalommal hosszabbítható. Amennyiben a fapótlási kötelezettséggel érintett ingatlanon hitelt érdemlő módon bizonyítottan bontási, építési tevékenység van folyamatban, úgy a fapótlási kötelezettség teljesítési határideje kérelemre további 1 évre meghosszabbítható.

(3) A fapótlás megtörténtének tényét, a pótlásra kötelezettnek a pótlást követő 8 napon belül írásban, fotódokumentációval együtt be kell jelentenie a Polgármesteri Hivatalnak.

(4) A hatóság az elültetett fa életképességét az ültetés napjától számított 3 éven belül ellenőrizheti.

(5) A pótlás céljából történő telepítést az eredeti pótlási feltételeknek megfelelően meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fa nem ered meg vagy a telepítést követő 3 éven belül kipusztul. Amennyiben a kötelezett a garanciális pótlást nem végzi el, vagy a telepítés a következő vegetációs időszakban sem eredt meg, a pótlást pénzbeli megváltással kell teljesíteni a Budapest-Zugló Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapjába (a továbbiakban: Alap) történő befizetéssel.

(6) A pótlás mértéke:

a) kiszáradt fa kivágása esetén a kivágott fa darabszámával megegyező előnevelt díszfa,

b) amennyiben a fakivágás építési-kivitelezési munkavégzés miatt elkerülhetetlenül szükséges, a kivágott fa össztörzs-körméretének másfélszerese,

c) amennyiben a fakivágás életveszély, egészségvédelmi ok, balesetveszély, vagy vagyonvédelmi ok miatt szükséges, a kivágott fa darabszámával megegyező,

d) engedély nélküli fakivágás esetén a kivágott fa össztörzs-körméretének két és félszerese, kivéve a kiszáradt fa engedély nélküli kivágását,

e) kiszáradt fa engedély nélküli kivágása esetén a kivágott fa darabszámának kétszerese.

(7) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzskörmérete utólag nem állapítható meg, akkor a vélelmezhető számú fákat 100 cm törzskörmérettel (30 cm törzsátmérő) kell figyelembe venni a (6) bekezdés szerinti fapótlás előírásánál.

(8) A kivágott fákat a fakivágás által érintett ingatlanon kell pótolni előnevelt díszfával vagy gyümölcsfával.

(9) Amennyiben a pótlandó fák a fakivágással érintett ingatlanon nem vagy nem teljes mértékben helyezhetők el, a vissza nem pótolt fákra vonatkozó nem teljesíthető pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani.

(10) Az élet, egészség – és vagyonvédelem biztosítása érdekében olyan katasztrófahelyzetekben, amikor szélvihar, tűzeset, villámlás okozta kár, kidőlésveszély vagy egyéb vis maior helyzet miatt azonnali intézkedésre van szükség, az adott fa előzetes engedély nélkül, de utólagos bejelentéssel és fotódokumentációval igazoltan kivágható. Ebben az esetben az utólagos bejelentést és a hozzá csatolt fotódokumentációt a kivágást követő 3 napon belül kell a Polgármesteri Hivatal részére megtenni, a jelen rendelet 2. mellékletében található formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal.

(11) A 6. § a)–e) pontja szerinti fakivágás esetén, amennyiben a pótlási kötelezettség a fakivágással érintett, nem közterület megnevezésű ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani.

IV. Fejezet

Egyéb rendelkezések

13. Pénzbeli megváltás szabályai

13. § (1) A fa és cserje pótlási kötelezettség pénzbeli megváltási összegének megállapításakor, a fa és cserje pótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának számítási alapját kell alapul venni. A fa és cserje pótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának számítási alapja fa esetében: 159 000 Ft/db.+ ÁFA, cserje esetében: 2 350 Ft/db.+ ÁFA.

(2) A fapótlási kötelezettség pénzbeli megváltás számítási alapjának meghatározásánál az Önkormányzat, az általa közterületen elültetett 14/16 cm törzskörméretű (5 cm törzsátmérőjű), legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési és 3 év gondozási költséggel növelt átlagárát veszi alapul. A cserje pótlási kötelezettség pénzbeli megváltás számítási alapjának meghatározásánál az Önkormányzat, az általa közterületen elültetett 40/60 K2 méretű, 5 db/m2 területi borítottságú cserje 3 év gondozási költséggel növelt átlagárát veszi alapul.

(3) Pénzbeli megváltás esetén az Alapba történő befizetést, a pénzbeli megváltásra kötelező határozat véglegessé válását követő naptól számított 30 napon belül kell teljesíteni.

(4) Az Alapba befizetett pénzbeli megváltás összegét az Önkormányzat az Alapban elkülönítetten kezeli. A befolyt összeg elsődlegesen a kerület „Környezetvédelmi Alap”-járól szóló rendeletében meghatározott célokra fordítható.

14. A természetbeni fapótlás megállapításának számítási metodikája

14. § A természetbeni fapótlási kötelezettségként előírt előnevelt díszfák darabszámának meghatározásához, a természetbeni fapótlásként megállapított törzskörméret nagysága (cm-ben meghatározva) osztandó a pótlásként előírt 14/16 cm törzskörméretű előnevelt díszfa törzskörméretének súlyozott átlagával (15 cm). Amennyiben a számítás eredménye nem egész szám, a matematikai kerekítés szabályai szerint állapítandó meg a természetbeni fapótlási kötelezettségként előírt előnevelt díszfák darabszáma.

V. fejezet

Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

17. § * 

Horváth Csaba dr. Tiba Zsolt
polgármester jegyző

1. melléklet a 43/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

Fakivágás iránti engedélykérelem nem közterületen (magáningatlanon)

Kérelmező
Neve:
Lakcíme (jogi személy esetén székhelye):
Jogosultsága:
(A megfelelőt kérjük húzza alá, illetve jelölje meg.)

tulajdonos / közös képviselő / meghatalmazott / egyéb: ..................
Telefonszáma:
E-mail címe:

A kérelem tárgyát képező fa (fák):

Faja: Törzskörmérete (cm):
(A fatörzs földfelszíntől számított 1 méter magasságban mérendő kerülete.)
Darabszáma:
1.
2.
...
A kérelmezett fa (fák) kivágásának helyszíne:
Budapest XIV. kerület .......................................út/utca/...............................................(házszám)
Helyrajzi szám: ..................................................
Az fakivágással érintett fa (fák) pontos elhelyezkedése (szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással):
A fa (fák) kivágásának az indoka (több kivágandó fa esetén az indok darabonként megjelölendő):



A kivágott fa (fák) tervezett pótlása:
Faja: Darabszáma: A kiültetés helye:
1.
2.
...

Kötelezően csatolandó mellékletek:
a) Társasház kérelmező esetén
aa) a közgyűlés fakivágást támogató döntése vagy a tulajdonostársak többségének fakivágáshoz hozzájáruló nyilatkozata, és
ab) a közös képviselő megválasztását igazoló közgyűlési döntés.

b) Jogi személy kérelmező esetén
ba) az aláírási címpéldány, és
bb) a kérelmet benyújtó személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentum.

c) Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostársak többségének fakivágáshoz hozzájáruló nyilatkozata.

d) Haszonélvezettel terhelt ingatlan esetén a haszonélvező fakivágáshoz hozzájáruló nyilatkozata.

e) Kérelmet benyújtó jogosultságát igazoló dokumentum.

f) A fakivágás indokát alátámasztó egyéb bizonyítékok, amennyiben rendelkezésre állnak (pl. kertészeti szakvélemény, stb.).
Tudomásul veszem, hogy amennyiben a kivágott fa pótlása a földrészlet adottsága miatt, a fakivágással érintett ingatlan területén nem vagy csak részben teljesíthető, a polgármester a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosát kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

Budapest,.........................................

........................................................................
kérelmező aláírása

2. melléklet a 43/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

Nem közterületi ingatlanon azonnali intézkedést igénylő katasztrófahelyzet miatti fakivágás utólagos bejelentése

Bejelentő
Neve:
Lakcíme (jogi személy esetén székhelye):
Jogosultsága:
(A megfelelőt kérjük húzza alá, illetve jelölje meg.)
tulajdonos / közös képviselő / meghatalmazott / egyéb: ..................
Telefonszáma:
E-mail címe:

Az azonnali intézkedést igénylő katasztrófahelyzet miatt kivágott fa (fák):

Faja: Törzskörmérete (cm):
(A fatörzs földfelszíntől számított 1 méter magasságban mérendő kerülete.)
Darabszáma:
1.
2.
...
Az azonnali intézkedést igénylő katasztrófahelyzet miatti fakivágás helyszíne:
Budapest XIV. ker. .....................................út/utca/..........................(házszám) előtti közterület
Helyrajzi szám: ...........................................
Az azonnali intézkedést kiváltó katasztrófahelyzet megnevezése, a fakivágás indoka: (Kérjük olvashatóan töltse ki.)
(Az élet, egészség – és vagyonvédelem biztosítása érdekében olyan katasztrófahelyzetekben, amikor szélvihar, tűzeset, villámlás okozta kár, kidőlésveszély vagy egyéb vis maior helyzet miatt azonnali intézkedésre van szükség)


Az azonnali intézkedéssel kivágott fa (fák) tervezett pótlása:

Faja: Darabszáma: A kiültetés helye:
1.
2.
...

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a kivágott fa pótlása a földrészlet adottsága miatt, a fakivágással érintett ingatlan területén nem vagy csak részben teljesíthető, a polgármester a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosát kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.


Budapest,.............................

.......................................................
bejelentő aláírása
Kötelezően csatolandó mellékletek:
Az azonnali intézkedést igazoló (katasztrófahelyzetet igazoló) fotódokumentáció.





3. melléklet a 43/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

OSZLOPOS ÖRÖKZÖLDEK, ÖRÖKZÖLD CSERJÉK, CSERJÉK FAPÓTLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTSZÁMÍTÁSA

Az oszlopos örökzöldek, örökzöld cserjék és cserjék fapótlásra történő átszámítása során az alábbi számítási mód alkalmazandó:

1 db, 14/16 cm törzskörméretű facsemete ültetése egyenértékű:

7 db, 40/60 cm magasságú oszlopos örökzölddel, örökzöld cserjével, vagy cserjével.

1 db, 14/16 cm törzskörméretű facsemete ültetése egyenértékű:

4 db, 100/125 cm magasságú oszlopos örökzölddel, örökzöld cserjével, vagy cserjével.

4. melléklet a 43/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

1. Adatkezelő megnevezése

Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Adatkezelő)

székhely: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.

telefon: +361/872–9100

email cím: info@zuglo.hu

2. Az Adatkezelő képviselője: dr. Tiba Zsolt jegyző

3. Az adatvédelmi tisztviselő neve és elérhetősége

Adatvédelmi tisztviselő: dr. Drávai Bernadett

közvetlen elérhetőségei: email címe: dravai@zuglo.hu; adatvedelem@zuglo.hu; telefon: +361/872 9118

4. Az adatkezelés célja és a kezelt adatok köre

Adatkör Cél
Az érintett természetes személy
– neve
– lakóhelye
– email címe
– telefonszáma
– a hatósági eljárással érintett ingatlan címe

A kerület közigazgatási területén belül található fás szárú növényekkel, a kerület zöldfelületének védelmével összefüggésben indult hatósági eljárások lefolytatása.

5. Az adatkezelés jogalapja

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) pont alapján az adatkezelés a Hivatal közérdekű feladatának végrehajtásához szükséges.

6. A kezelt adatok köre, amennyiben azokat nem az érintett bocsátotta a Hivatal rendelkezésére

A Hivatal nem kezel olyan személyes adatot, amelyet nem az érintettől gyűjt.

7. A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. § (4) bekezdése szerint a jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél. Ezekben az ügyekben a Hivatal a személyes adatot is tartalmazó kérelmet Budapest Főváros Kormányhivatala részére továbbítja más hatóság eljárás lefolytatására történő kijelölése céljából. Az Adatkezelő más címzett részére nem továbbít személyes adatot.

8. A személyes adat tárolásának ideje

Az Adatkezelő a személyes adatokat tartalmazó hatósági eljárás alapjául szolgáló iratokat az az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012.(XII.28.) BM rendelet M118 pontja szerint 5 évig őrzi meg.

9. Az adatok megismerésére jogosultak köre

A kezelt adatokat az Adatkezelő hatáskörében eljáró valamennyi olyan ügyintézője megismerheti, akinek munkakörébe tartozó feladatai ellátásához az elengedhetetlenül szükséges.

10. Történik-e automatizált döntéshozatal az adatkezelés során:

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatal nem történik.

11. Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai

11.1. Határidő

A Hivatal az érintett jogai gyakorlására irányuló kérelmét az annak beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti. A kérelem beérkezésének a napja a határidőbe nem számít bele. A Hivatal szükség esetén, figyelembe véve a kérelem bonyolultságát és a kérelmek számát, ezt a határidőt további 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról a Hivatal a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja az érintettet.

11.2. Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogok

11.2.1 A tájékoztatás kéréséhez való jog

Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet az Adatkezelőtől arról, hogy:

– mely személyes adatait,

– milyen jogalapon,

– milyen adatkezelési cél miatt

– milyen forrásból

– meddig kezeli

– kinek, mikor, mely személyes adatokhoz biztosított hozzáférést, vagy kinek továbbította a személyes adatait

Az érintett tájékoztatás kérési igényét legfeljebb 15 napon belül, személyes megjelenés során adja át, vagy azt követően az általa megadott elérhetőségekre megküldve teljesíti

11.2.2. A helyesbítéshez való jog

Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül kérheti, hogy az Adatkezelő módosítsa valamely személyes adatát. Az Adatkezelő a kérést legfeljebb 15 napon belül teljesíti, és erről az általa megadott elérhetőségeken értesíti az érintett személyt, amennyiben az hitelt érdemlően igazolni tudja a helyesbített adat pontosságát.

11.2.3. A zároláshoz való jog

Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül kérheti, hogy az Adatkezelő az adatait zárolja (az adatkezelés korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelés biztosításával). A zárolás addig tart, amíg az érintett által megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását.

Amennyiben az adatkezelésre előírt 5 éves megőrzési határidő eltelt vagy az adatkezelés jogellenes, a kezelt személyes adatok törlésre kerülnek, azonban az érintett jogi igények előterjesztése, érvényesítése vagy védelme céljából kérheti, hogy az adatainak törlése helyett azokat az Adatkezelő tovább tárolja. Erre vonatkozó igény, írásban, postai úton megküldött kérelemmel terjeszthető elő az igény érvényesítésének és a kért további tárolási időnek a megjelölésével.

11.2.4. A tiltakozáshoz való jog

Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha álláspontja szerint az Adatkezelő a személyes adatát a jelen adatkezelési tájékoztatóban megjelölt céllal összefüggésben nem megfelelően kezelné. Ebben az esetben az adatkezelőnek kell igazolnia, hogy a személyes adat kezelését olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükségesek.

Érintetti jogairól teljes terjedelemben a GDPR-ból, különösen annak III. fejezetéből tájékozódhat teljes részletességgel, amely magyar nyelven elérhető több jogszabálygyűjteményben, továbbá az Európai Unió Hivatalos Lapja következő linkjén is: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679.

12. Jogorvoslathoz való jog

Ha az érintett úgy ítéli meg, hogy a Hivatal a személyes adatai kezelése során megsértette a hatályos adatvédelmi követelményeket, akkor

– panaszt nyújthat be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz

cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.

postacím: 1374 Budapest, Pf.: 603

email: ugyfelszolgalat@naih.hu; honlap: www.naih.hu

– emellett panaszt nyújthat be más tagállam felügyeleti hatóságánál is

– A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján lehetősége van adatainak védelme érdekében bírósághoz fordulni, amely az ügyben soron kívül jár el. Ebben az esetben szabadon eldöntheti, hogy a lakóhelye (állandó lakcím) vagy a tartózkodási helye (ideiglenes lakcím), illetve a Hivatal székhelye szerint illetékes törvényszéknél nyújtsa-e be keresetét. A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéket megkeresheti a http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon. A Hivatal székhelye szerint a perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel.

Amennyiben bármilyen kérése vagy kérdése van az adatkezeléssel kapcsolatban, kérelmét postai úton a 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. címre, vagy elektronikusan a hivatal@zuglo.hu email címre küldheti. Válaszunkat késedelem nélkül, de legfeljebb 30 napon belül küldjük az Ön által meghatározott címre.